Vers részlet

Saját vers, szóval copyright! :)

Minden mit elmondanék, csak kín és gyötrelem.
Ha gonosz lennék azt mondanám, szenvedj velem.
De én nem tudok olyan lenni, mint te,
Ki tébolyulva tombol, és vajon szeretni tud e?
A válasz az, hogy nem tud,
Inkább minden elől elfut.
Mint kaméleon ezer arcát villogtatja,
Mikor, kinek melyiket mutatja,
Úgy írnám ezt le , mint egy húsevő növényt,
Csábítja őrjítő illatával a sok kis lényt,
De számukra nem ad ezentúl több reményt.
Felfallja őket elevenen a kegyetlen vadállat,
Nem jut számukra se öröm, se bánat.
Szadista módon veri a lelküket,
Bőrhasító lánccal leköti kezüket.
Soha nem lész vége ennek az ördögi körnek,
Ha leáll az egyik, majd újak születnek.