Neveletlen nevelők 1.

Avagy a megregulázandó felnőttek

Többször elgondolkoztam már azon, hogy miért van az a kényszer az emberekben - hogy amikor nem értenek valamihez, akkor is meg kell magyarázzák a dolgokat?! 

Speciel nem egy olyan személyt ismerek, aki szinte már felháborodik azon, ha nem mondhatja el a saját agyszüleményeit. Igen agyszüleményeit, mert mindig a valósággal ellentétes dolgokat pedzegetnek és próbálják beültetni a szürkeállományodba saját gondolataikat. 

Az egyik ilyen ismerősöm konkrétan 20 másik embernek próbált meggyőzőnek tűnő érvelésekkel beadni egy nemlétező dolgot; amit végül a 20fős társaságból egy szakmabeli cáfolt meg és támasztott alá. Ugyanis ő az adott témából diplomázott és tartott előadásokat.

A kedves buzgó ismerősöm pedig csak annyit reagált meghunyászkodva, hogy: ,,Jah, oké".

Vagyis, ha nincs ott a hozzáértő, akkor talán mindenki elhiszi a nagyot-mondó meséjét.
S mi a ledühítőbb az egészben? Az, hogy egy családos asszonyról van szó, aki - ha kérdezed - ha nem - beszél. S legtöbbször csak okoskodik. Mert egy idő után mindig rájössz, hogy valami nagyon nem stimmelt a mondandójával.

Folyton folyvást közbeszól akkor is, ha éppen te mással társalogsz. Beszél akkor is, ha figyelned kell valamire.  

Vagy éppen ha egy tőle magasabb titulussal rendelkező egyén előadást tart, vagy veled beszélget - ő ugyan nem maradhat ki semmiből és veled párhuzamosan kezd el szövegelni. 

Tiszteletlen? Igen. Bunkó? Igen. Érett bölcs felnőtt? Ezen elgondolkodnék.

De természetesen elvárja azt, hogy legyél vele tisztelettudó, mert ő idősebb tőled, ő már felnőtt.

Ha esetleg te próbálsz meg a szavába vágni - kiakad és rád förmed. Ha nem értesz vele egyet - felháborodik és kiabál, hogy te mindegy mit mondasz, így is úgyis csak neki lehet igaza!
Rá kéne felnézni? Tőle kéne példát venni? Inkább hagyjuk...

Ám nem csak az ismerőseim között akadnak ilyenek; az utcán valahogy több tobzódik belőlük, mint egy nagy társaságban. Minden 2. aki mellett elmész - egy neveletlen agyoniskolázott IQ betyár.