2015. augusztus 31., hétfő

Vers

Törés pont

Küzdeni nap, mint nap, hogy észre se vegyen,
Hogy könnyedtől szempillája se rezzenjen,
Eldobni a múltat és minden bánatot,
Azért, hogy gőgösen lerúgjon minden látszatot.

Mert lehetsz te mártír és kergetheted a szekeret,
Ő úgysem kéri a becses kiváltságos szerepet.

Ilyen az ember, ilyen fajta,

Akkor sír, mikor nyakig bajba',
De mikor kesereg igazán?
Ha öröm honol háza táján.

Nem jó, ha fehér, nem jó, ha fekete,
Hogy mire vágyik? Sose találod ki te...
Még tán ő sem tudja mi volna jó,
Addig marad a sok parancsszó.

Gyere ide - menj innen, akarlak - vagy mégsem,
Ép lélek így nem tud haladni se hogysem!


A szív az örömöt szomjazza,
Magabiztosságot óhajtja.
Ölelést akar a test és csókot a száj,
De már semmire nem elég a báj...
 

2013. november 30., szombat

A 100. bejegyzésem!

Mivel holnap december lesz, egy hangulatteremtő képet osztok meg veletek. :)



Na de kérem?!

Amikor meghallottam, hogy a rádióban külön műsort indítanak a biciklisek mocskolására, azt hittem a falnak megyek.


Kép forrása: google

Magyarországon lassan minden arról szól, hogy élből kell gyűlölni a drótszamáron közlekedőket. Természetesen ez sok esetben neveltetés kérdése is, ugyanis nem mindenki kezd el kiabálva szitkozódni az utcán másokra - azért - mert rossz kedve van és le kell vezesse valakin. Mi az már, hogy csak szimplán tekersz valamerre, meglát egy épelméjű gyalogos és amolyan korabeli rikkancs módon felkiált, hogy: ,, Vigyázat, idióta biciklis! "?! Tessék? Idióta? És ugyan miért? Mert egészséges fitt életmódot próbál folytatni? Vagy mert mondjuk spórol? Vagy mert nem akar efféle buta emberekkel tobzódni a buszon?
Mindenhonnan az folyik, hogy legyünk egészségesek, milyen eltunyultak a mai fiatalok, mozogjunk...
Ezzel éles ellentétben pedig egyes médiumok támogatják és lehozzák a sok negatív, hisztérikus, unatkozó ember nem-éppen releváns nyavalygását.
Mivel ezeknek az egyirányú szónoklatoknak sokszor tényleg nincs háttér tartalma, csak Julcsa néni szeretne nyilvánosan szitkozódni kicsit. Nem elég neki ha a szomszéd Mariskának elmondhatja, hogy: ,, Jahj te képzeld mi történt ma velem! Elütött egy biciklis! " -> Lefordítva, vagy elgurult mellette egy kerós, vagy éppen csengetett és Ő megijedt..
S ilyenkor jönnek a sokat hallott dumák, hogy: ,, Menjen az úton!" vagy ,, Tekerjen bicikliúton!".
Oh igen kedves Julcsa néni.. Maga kiküldené az útra a gyerekét?? Vagy az unokáját??
Amikor egyik sofőr őrültebb, mint a másik. Mert haragszanak egymásra, meg haragszanak a világra, meg úgy szimplán mindenkire.. ja meg ők is élből gyűlölik a kerósokat..
Mindenki egy pesszimista méregzsák! Ezt nevelte beléjük a média..
No de visszatérve az útra. Az utak szélei - ahol a kempásoknak tekerni kellene - egyszerűen kritikán aluli állapotban van. Kátyús, hiányos, tele van gödrökkel. Oh vagy az nem baj? Hajtsunk csak ott? Végül is mi történhetne? Csak szimplán felborulhatunk, eleshetünk, beeshetünk egy kocsi alá. Egy keróssal kevesebb...
A bicikli utakról pedig ne is beszéljünk. :) Alig van a városban, ami van az meg háborús járhatatlan állapotban és pont nem arra, amerre nekem kell közlekednem.

Annyira unalmas már ez a ,,hülye biciklisek" téma, de egyszerűen nem tudnak leszakadni az emberek róla. Folyamatos beszólogatás, káromkodás... csak éppen ezzel nem a biciklist, hanem saját magát minősítik. Főleg mikor gyerek mellett kezdenek produkciózni. Gratulálok kedves szülők. Csinálják csak. Neveljenek csak a gyerekeikből sötét és lusta antiszociális lényeket! Olyanokat, amilyenek saját maguk is.
Igen. Felhúz kicsit a dolog, de más örömére nem fogom abbahagyni a bringázást. Forrongjatok csak! :D
Hiszen igenis elférünk a járdán és előzékeny vagyok, kikerüllek! De bocsi, még nincs kedvem megmurdelni.

2013. október 31., csütörtök

Egy kis mondóka Halloween -re.

Sikoly és borzongás,
Ez nem szellemjárás,
Brutális árzuhanás!
 
A raktár dübörög,
A másológép könyörög,
De a tök, csak röhög.
 
A macska hörög,
A denevér pörög,
Az ajtónál a zombi görög.
 
Vigye hát most, míg lehet!
Higgye el jobbat nem is tehet!



2013. október 26., szombat

Mióta nem írtam...

Rengeteg dolog megváltozott.


Eredményesen levizsgáztam a Gazdasági informatikus tanfolyamon, egy éves lett az oroszlánfejű törpenyulam, megnőtt a hajam ... ééééés....(dobpergés)... elhelyezkedtem! Végre lett munkám, oly hosszas és kiábrándító keresgélés után. :)
Szóval innen üzenem minden álláskeresőnek, hogy van remény! Legyetek kitartóak, álljatok mindenhez pozitívan, mert mindenkinek eljön az ideje.

Adios Muchos Amigos

Beautiful Sun and Clouds

Hosszú hosszú szünet után egy saját videómat szeretném megosztani veletek. :)